Ezt az utat, amely az Alsó-majortól vezetett fel, az Ürge-hegy északi sarkához, már az 1800-as években kialakították. De, hogy miért volt fontos a hegyre való gyorsabb feljutás? A hegy rövid történeti áttekintéséből megtudhatod! :)
Az Ürge-hegy északi oldalában az uradalmi kőfejtőkből szállították a köveket Pest-Budára, a reformkori (1820-as,-30-as,-40es évek) illetve a kiegyezést (1867) követő dualizmus időszakában (1867–1918) zajló nagy volumenű építkezésekhez. A kőbányák megközelítése érdekében alakították ki azt az utat, amely az Alsó-majortól vezetett fel, az Ürge-hegy északi sarkához. Ez az út lehetővé tette az Ürge-hegy gyorsabb megközelítését Bia felől, így nem kellett az Öreg-hegy felöli hosszabb kerülő utat választani.
Amit a hegyről tudni érdemes
Bia és Torbágy városa is a
Török Hódoltság (1541–1686) időszakában szinte teljesen elnéptelenedett. A török alóli felszabadulást követően (17. század 2. fele) a lakosság kezdett visszatatelepülni Biára. Torbágy a 18. század elejéig puszta maradt és benépesülése 1712 után, a
német betelepítések során történt meg. A Bécsi Udvari Kamara által kiadott irányelvek szerint a betelepítettek Pest-Buda körül főként németek voltak. Ekkor hozták létre a
Pest-Buda körüli német faluövet is, melynek Biatorbágy is része volt. (A német faluövbe tartozott: Óbuda, Vác, Biatorbány, Pilisvörösvár, Visegrád, Pilisborosjenő, Pesthidegkút, Nagykovácsi, Üröm, Solymár, Pilisszántó, Dunaharaszti, Áporka, Pereg, Isaszeg.) (Ürge-hegy német elnevezése:
„Zeiselberg” ) A filoxéria járvány betörése előtt az Ürge-hegy telektulajdonosainak többsége német nemzetiségű, illetve torbágyi sváb család volt.
A lakosság betelepülését/betelepítését követően megkezdődött a szőlőtelepítés is a külterületeken. Az 1. katonai felmérés (1763–1787) a sziklasor feletti Öreg-hegyen már egybefüggő szőlős területet mutat. A szőlő telepítését a hegynek tehát fentről, az Öreg-hegy felől kezdték meg lefelé haladva az Ürge-hegyen. A venyigéket az Öreg-hegyről szállították át.
Az 1800-as évek 2. felére kialakult a hegyen ma látható
dűlők rendszere. Ebben az időszakban élte virgkorát az ürge-hegyi szőlészet és borászat. Az Ürge-hegyi
kőfejtők és az Ürge-hegyi szőlőtelepítések, présházak építése kedvezően hatott egymásra.
Az 1880-as években azonban az Ürge-hegyet is elérte
az európai méretű filoxéria járvány. ( Amerikából származó kártevő, más néven a szőlőgyökértetű. A szőlő gyökerén ún. gubacsokat képez, ezzel megfojtva a növényt. Európában először Franciaországban bukkant fel 1863-ban. Nagyjából 30 év alatt a filoxéra elpusztította a kontinens kötött talajra települt, nagy múltú szőlőkultúráját. A termőszőlők mintegy 2/3 része esett áldozatul neki. Magyarországon 1875-ben észlelték először Pancsován. Az országban 1897-ig 666 820 kataszteri hold szőlőből 391 217 pusztult el.) A filoxéria következményeként a szőlők kipusztultak és a bortermelés megszűnt. A 19. század végére a hegyen lévő kőbányák is kimerültek, a kitermelés megszűnt.
Az Ürge-hegy, illetve a biai szőlészet-borászat számára a végzetes döfést a
II. világháborút követően 1946-ban a magyarországi németek kitelepítése jelentette. A hegy többségét sváb, tulajdonosok alkották, így a hegy ismételten elnéptelenedett.
Az
államszocializmus korában (1950-es évek körül) a szőlőket zártkertté nyilvánították, olcsón értékesítve sok esetben a rendszer kedvezményezettjeinek juttatták. A terület ennek következtében hétvégi nyaralóövezetté vált.
A
rendszerváltás után már egyre több állandó lakos is költözött be a területre. Az értékes, régi pincék nagy része ma is üresen áll, romos állapotú és sürgős beavatkozás híján az enyészetté válik.
Natura 2000
A terület nagy része Érd-tétényi plató (HUDI20017) néven Natura 2000-es terület, amelyet határait az alábbi térkép jelöli.
A 150-330 m magas mészkőfennsíkot fiatal üledékrétegek alkotják (a pannon és a pleisztocén határán kialakult lajta és szarmata), és löszvölgyek tagolják. A terület legmagasabb része az alacsony középhegységi jelleggel bíró Biai-hegyek, amit lombhullató erdők borítanak, de több csupasz sziklafalat is találunk itt. A mészkőtömbben karsztjelenségek nem figyelhetőek meg, de különböző méretű kőbányákat nyitottak benne. A fennsíkot néhol vékony rétegben lösz borítja. Részben emiatt, részben pedig annak köszönhetően, hogy a mészkő homokká aprózódik, az itt található élőhelyek különleges átmenetet képeznek a középhegységi és a síkvidéki élőhelyek között. A terület hat, egymással mozaikoló részre osztható. Valamivel több, mint a felét szárazgyepek borítják, de nagy arányban találhatóak lombhullató erdők is. A fiatal mészkőfelszíneken pusztai erdőségek alakultak ki, amit nemcsak síkvidéki és hegyvidéki fajok keveredése, de az endemizmusok magas száma is egyedivé tesz. A Kárpát-medencében ritkaságszámba megy az ilyen élőhely, ugyanakkor a főváros közelsége és az agglomerációra jellemző tevékenységek komoly veszélyt jelentenek a fennmaradására.
További olvasnivaló a témáról:
Horváth Imre (szerk): A Pannon-tenger kincsei. Biatorbágy Város Önkormányzata, 2018.
https://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hudi20017
275/2004. (X. 8.) Korm. rendelete szerint Natura 2000 terület, az Érd-tétényi plató részeként
A térség közetének föltdtörténete (video)